Neked Könnyű

Börtön vagy szabadság?

Börtön vagy szabadság?

A szabadság mindig is központi téma volt az életemben. Sokáig azonban nem értettem a lényegét. 1990. előtt a szabadság egészen mást jelentett. A szabad véleménynyílvánítás, az utazás, sokszor a lakhelyed megválasztása is falakba ütközött. Kicsit be is ragadt nekem, hogy akkor vagyok szabad, ha bárhová, bármikor elmehetek, és ha ehhez pénz kell, akkor örömmel dolgozom, ha megfizetik.
Sokat is utaztam, laktam külföldön, jártam több kontinensen, motorral, autóval, bringával, stoppal, vonattal szeltem keresztül-kasul Európát. Élveztem a szabadságot. Aztán szép lassan rájöttem, hogy a szabadság nem ez, ha közben kiszolgáltatom magam az eseményeknek, szenvedek a munkámtól, a kapcsolataimban, a gondolataimtól és vélt-valós elvárásoktól.
Először a munkát próbáltam orvosolni, a keresetem nagy részét befeketettem, hogy minél hamarabb szabadulhassak. Nem teljesen önként, de a Covid alatt ez is sikerült. A szabadság azonban továbbra sem jött el. A börtön ugyanis a saját fejemben van. És ez a legerősebb korlátozás az életben.
Paradox módon, a szabadság záloga a teljes felelősségvállalás a saját életünkért. Kisebb lépéseket tettem korábban is, ilyen az anyagi függetlenség is, amivel felelősséget vállalok magamért, és nem szorulok az államra sem most, sem idősebb koromban, de ez csak felszínes eredmény, ha közben a belső korlátaim megmaradnak, és másokat hibáztatok miattuk.
fat-man-7707779_1280.jpg
A teljes felelősségvállalás annak elismerése, hogy érzéseinkért, egészségünkért, anyagi és társadalmi jólétünkért csak mi vagyunk felelősek - szülőként a gyermekeinkért is. Segítséget lehet igénybe venni, sokszor kell is, de nem szabad várni, hogy bárki megoldja helyettünk, megment, felkarol és felelősséget vállal értünk. Felnőni = szabadnak lenni = abbahagyni mások hibáztatását. Az univerzum apró porszemének, a Földnek apró porszem lakosai vagyunk, igazából senki és semmi nem kíváncsi életünk részleteire, érzéseinkre, eredményeinkre, leszámítva azt a tényleg nagyon-nagyon közeli kapcsolatainkat. És nem is vállal senki felelősséget értünk. Sem a rendszer, sem a tágabb környezetünk, sem a titokzatos megmentő.
Ha úgy érzed, itt az ideje tenni magadért - hogy másokat szolgálhass - akkor jól érzed. Rendbe kell magad tenni egészségügyileg, érzelmileg, anyagilag, hogy másnak, aki kevésbé szerencsés, segítő kezet nyújthass. Ez fogja megadni a szabadságod, és szabadít ki az egó, a félelmek, a vélt-valós elvárások, az önzés és az el nem végzett feladatok börtönéből. Gondold át, mi az, ami a legjobban feszít amikor hajnalban felriadsz, és mit tehetnél, hogy javíts a helyzeten?
Ha úgy érzed, tudok segíteni, keress bátran..
Börtön vagy szabadság? Tovább
Tekints hátra is, hogy előre tudj lépni

Tekints hátra is, hogy előre tudj lépni

A sportban a fejlődés, növekedés igénye vagy szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Amatőr sportolóként, ugyanúgy, mint a profiknál, az edzéssel igyekszünk jobbak lenni a korábbi önmagunknál, akkor is, ha pusztán mások legyőzése a cél az elismerésért vagy jutalomért, és akkor is, ha a küzdelmet saját magunk legyőzésért vívjuk.
48 évesen kicsit változik a prioritás, az abszolút helyezés egy versenyen talán kevésbé érdekes - még ha jól esik emlékeztetni magam arra, hogy nyertem a világbajnokságon -, mint a teljesítmény fenntartása és az egészség megőrzése. Ebben a korban már csak annak van nagy fejlődési potenciálja, aki elhanyagolta az elmúlt éveket vagy legalábbis nem vette komolyan az edzést. Valamennyi fejlődésre azonban mindig van lehetőség a múlt tanulmányozásával - és ez nem csak a sportra igaz.
Tavaly ilyenkor annyira belefáradtam a szezonba és zavart a bőröm gyulladása, hogy minden intenzív edzést elengedtem, és hetekig maximum erdei sétára voltam hajlandó. Az úszást egészen márciusig hanyagoltam a bőröm védelmében, mint kiderült, feleslegesen.
Átnézve az elmúlt egy év edzéseit, megkerestem azokat a pontokat, ahol a legnagyobb lehetőségek vannak a fejlődésre. Értelmszerűen az úszás lesz az egyik, szorosan utána a súlyzós erősítő edzés. Az alapozást sem hagyom decemberre, így talán erősebben tudom kezdeni a tavaszi felkészülést.
A múlt áttekintése nem csak a sportban hozhat fejlődést. Legyen szó az egészségedről, pénzügyekről, érzelmi-kapcsolati életedről, érdemes néha áttekinteni az elmúlt egy vagy néhány évet. Mi történt, milyen eredménnyel, hol van a legegyértelműbb javítási lehetőség, és anélkül, hogy egyszerre esnél neki a fogyókúrának, tanulásnak, edzésnek vagy pénzfelhalmozásnak, válassz ki egy területet, ahol a legkisebb erőfeszítéssel a legnagyobb eredményt tudod elérni. Ha ez meg van, próbálj minden nap kicsit jobb lenni ezen az egy területen, és az életed minőségileg fog javulni. Ez a neked könnyű filozfia - legnagyobb haszon kergetése a legkisebb energia vagy idő befektetésével.
Tekints hátra is, hogy előre tudj lépni Tovább
Nyugdíjas kor: 20 év betegségben és szegénységben?

Nyugdíjas kor: 20 év betegségben és szegénységben?

Talán távolinak tűnik még főleg ha a harmincas éveid elején tartasz, vagy még ott sem. Negyven körül már láthatónak tűnik, de még lefoglal a karrier, a család, a hitelek. Pedig ha valamikor, akkor most tudod meghatározni az egészségben eltöltött éveid számát, és nem akkor, amikor majd nyugdíjba mész.

A penzcentrum.hu-n volt egy elemzés a nyugdíjas valóságról, az elmagányodás és elszegényedés mellett, ami közel egy millió nyugdíjast érint, az egészségről is szó esett: "Az utolsó friss, 2022-es adataink szerint Magyarországon az átlag 62,6 év, amelyet egy újszülött várhatóan egészségben tölthet majd el. Így sok magyarnak még a nyugdíjazását megelőzően már együtt kell élnie valamilyen krónikus betegséggel, egészségkárosodással, ez pedig megnehezítheti az idős korukat. A születéskor várhatóan egészségben eltöltött évek száma 2022-re minimálisan emelkedett, de továbbra sem érte el a nyugdíjkorhatárt egyik nem esetében sem: nők esetében 63,9 év, férfiak esetében 61,3 év volt. Férfiak esetében még csökkenést is láthatunk 2021-hez képest".

Nem azért, hogy stresszeljelek, de életed nagy részét kötelezően iskolában, majd munkahelyen töltöd, hogy megfelelj a társadalmi elvárásoknak, megélhess, szépen gyarapodhass, majd állami nyugdíjba vonulhass és megtehesd azokat a dolgokat, amiket egész életedben halogattál, legyen az utazás, barátságok ápolása, családra koncentrálás. És ezzel szemben mi a realitás? A többség már nyugdíjas kora előtt beteg lesz, az addig megszokott életszínvonala valószínűleg jelentősen esni fog, férfiként alig pár nyugdíjas év vár rá, nőként pedig magányos évtizedek. Nem az a jövőkép, amiért érdemes harcolni, nemigaz?

Két érdekes tény: az öregedés egy születéskor kezdődő, változó sebességű folyamat. Az öregedés másik, kevéssé ismert tulajdonsága, hogy a leggyorsabb azokban a stresszes, kialvatlan, túlhajszolt, mozgásszegény, alkohollal, rossz étkezéssel terhelt időszakokban, amik a késő tinédzser és korai felnőtt évekre jellemzőek. Azaz az öregedésünk egyik legdurvább szakaszát magunknak okoztuk akár már évtizedekkel ezelőtt. Amikor erről először olvastam, teljesen magamra ismertem. A huszas éveimben alig sportoltam, két végén égett a gyertya, éjszakázásokkal, chips-cola menüvel, összevissza alvással.

A másik érdekes tény, a pénzügyekben a kamatos kamat fogalma. A huszas években félretett pénzek - megfelelően befeketve - nyugdíjas korra milliomossá tehetnek, és nem csak az infláció miatt. Az anyagi szabadságot - sok esetben a túlélést - az is meghatározhatja, hogy mikor esik le neked, hogy a jövő kiszámíthatatlan, és érdemes tartalékot képezni. Nekem ez is elég későn következett be, mert a jövedelmem néha akkora ugrásokkal nőtt, hogy fel sem merült, hogy ez másképp lehet. Az első figyelmeztetés 2008. volt... Ekkor teljesen lenulláztam szinte magam, és megismerkedtem későbbi főnökömmel, Steve-vel, aki kanadai magyarként teljesen más pénzügyi kultúrát képviselt, mint amit addig ismertem. Sok vitánk volt különböző dolgokról, de azt, hogy 45 éves korra elértem az anyagi függetlenség első lépcsőjét, részben neki köszönhetem. Igazából nagyrészben, ő indított el ezen az úton.

A harmadik terület, ami leginkább meghatározza a nyugdíjasok életét, és egyébként a hosszú élet egyik fontos összetevője, az a társas kapcsolatok minősége. Nem baj, ha nincsen 4353 ismerősöd a facebookon, de van 3 ember, akire számíthatsz bármiben és éjszaka is felhívhatod őket, ha baj van. A minőségi kapcsolatokba, emberekbe, akik támogatnak téged az álmaidban, és reálisan visszajeleznek, ha eltévedsz, érdemes energiát fektetni. Megfelelni azoknak, akiket nem is igazán szeretsz, lehúznak, visszafognak - nem érdemes. Mit gondolnak a volt középiskolás haverjaid rólad? Nem mindegy? Igazából azt a nagyon kevés közeli barátodat, családtagodat leszámítva, senkit nem érdekel az életed, maximum annyiban, hogy irigységet vagy kárörvendést váltson ki belőlük. Hah, jobban megy nekem, mint neki, vagy szerencsétlen, még egy Rolex órája sincs...

salad-2756467_1920.jpg

A megoldás talán már unalmasan fog hangzani: az, hogy mi lesz nyugdíjas korban, nem tudjuk előre. Elüthet egy autó sportolás közben is, és elviheti az összekuporgatott vagyonod egy rossz befektetés, másrészt lehet nyerni a lottón, ideértve a genetikait is, és gond nékül elszörfözni az élet tengerén 100 évet, majd ágyban halni meg egy 60 évvel fiatalabb partner karjaiban. Az átlagos embernek azonban egészen egyértelmű eszköztára van, hogy a nyugdíjas kora lehetőleg ne csak a leépülésről szóljon:

1. Rendszeres alvás. Azonos időben feküdni és kelni, napi 6,5-8,5 órát aludni, lehetőleg megszakítás nélkül. Ez van akinek megy, van akinek - nekem is - nehéz feladat, de lehet edzeni rá.

2. Aktív élet. Nem kell versenyzőnek lenni, de heti 2-3 aerob edzés, ami lehet intenzív séta, aerobic vagy kerékpározás és heti 2-3 súlyzós edzés vagy nehezebb fizikai munka, drasztikusan eltolhatja a krónikus betegségek megjelenésének időpontját.

3. Mély barátságok és tartalmas társas élet. Lehet sokáig és egészségesen élni, de magányosan keserűek lehetnek ezek az évek. A stressz szintet kevés dolog szabályozza hatékonyabban, mint a barátságok, kacagás, beszélgetés, segítség nyújtása és elfogadása. Tekintsd át a kapcsolataid, és amik értékesek, minden nap ápold.

4. Anyagi biztonság. A stressz jelentős részének forrása az anyagi bizonytalanság, lemaradás a szomszédoktól, szegénységől való félelem. Igazítsd a jövedelmed az igényeidhez, vagy az igényeid a jövedelmedhez, és próbálj meg minden hónapban félretenni, és a félretett összeget olyan eszközben tartani, ami vagy biztonságos és inflációkövető (állampapír pl.), vagy értéket képvisel és növekedési potenciálja van (ingatlan, részvény). A saját ingatlan legritkább esetben számít befektetésnek, olyan eszközbe fektess, ami dolgozik helyetted. Ráadásul az így szerzett jövedelmed lehet teljesen adómentes is (tbsz-en).

5. Folyamatos fejlődés: A bölcs öreg nem azért bölcs, mert utoljára érettségire tanult, hanem mert egész életében fejlődik, szakmailag, általánosan, spirituálisan, pszichológiailag is. fektess energiát önmagadba, és képezd magad halálodig. Nem kell napi 3 órát tanulni, de minden nap törekedj arra, hogy egy picit jobb, több legyél mint előző nap, akár csak egy gondolattal is.

6. Kövess a facebook csoportban is :)

Nyugdíjas kor: 20 év betegségben és szegénységben? Tovább
Sport vs. természetes táplálkozás

Sport vs. természetes táplálkozás

A táplálkozás az egyik legvitatottabb téma, annak ellenére, hogy a valóban nagy mintán végzett felmérések eredményei egy irányba mutatnak: az átlagos ember számára a legegészségesebb a teljesértékű élelmiszereken alapuló változatos, de mérsékelt mennyiségű táplálék, amihez legközelebb a mediterrán diéta áll.
Azaz sok zöldség, gyümölcs, nyersen; egészséges olajok és zsírok; halak, zsírszegény húsok. Mindhárom makró, azaz zsír, fehérje és szénhidrát meg legyen és korlátozott mennyiségben. Nehéz is mondjuk salátából több ezer kalóriát elfogyasztani.
A különöböző, megvonásokon alapuló diéták ugyan hozzájárulhatnak a testsúlyvesztéshez, hiszen gyakran relatív alultápláltsághoz és kalóriaminuszhoz vezetnek, de nagyon komoly odafigyelést igényelnek, ha az egészség is szempont.
dall_e_2024-01-17_12_22_42_a_realistic_image_of_a_plate_filled_with_various_sugary_foods_the_plate_is_elegantly_arranged_with_a_selection_of_colorful_macarons_a_slice_of_rich.png
A sportoló - és most elsősorban az állóképességi sportolókról beszélek - táplálék igénye jelentősen eltérhet az átlagembertől. Az erősportoknál és testépítésnél masszív fehérjeigény lép fel, az állóképességi sportolóknak az egyébként nem javasolt, könnyen felszívódó, magas glikémiás indexű, gyakran folyékonyan bevitt szénhidrátokra is szüksége van. És ez bizony a man made it, do not eat it kategória. Lenne, de!
Ideális esetben, a hobbi vagy amatőr sportoló táplálkozását az edzések köré szervezi. Ez azt is jelenti, hogy gyakrabban eszik kevesebbet, és bizonyos mintákat, makró arányokat betart, plusz ideális esetben élesen elkülönül az edzés alatt és azon kívül elfogyasztott kalóriák eredete.
A sportoló teste a templom, amit nemes nyersanyagokból építünk. Természetes, mediterrán diéta jellegű táplálkozás jellemzi, kevés feldolgozott és sok egyszerű étellel: tojás, zsírszegény húsok, sok gyümölcs, zöldség, teljeskiörlésű gabona, hüvelyesek, etc. Gyakorlatilag az edzést megelőző 2-3 óráig, és az azt követő egy óra után így kell táplálkozni és kész.
food-712665_1280.jpg
Más kérdés egy több órás edzés ideje alatt: itt bizony az egyébként tíltandó cukros folyadékok, zselék, gélek, tömény, gyakran magas sótartalmű táplálékok dominálnak, melyek egyértelműen feldolgozott kategóriába esnek. Nem okoz ez a sok cukor és só problémát? A válasz, hogy de, csak nem úgy. Legnagyobb problémát a fogaknak okozza a sok cukor, és néhányan emésztési problémát is tapasztalhatnak, ugyanakkor a vércukorszintet szinte alig befolyásolja: a vérbe kerülő cukrot az éhező izmok azonnal kiszippantják, ami óránként akár 90-120 gr is lehet. Ennek a cukornak nincs ideje zsírrá alakulni...
A metabolikus ablak, azaz az edzés utáni feltöltés egy vitatott terület, egyesek hisznek benne, mások cáfolják, de a tapasztalat alapján a legtöbb sportolónak működik az edzés utáni azonnal 4:1 vagy 7:1 arányú szénhidrát: fehérje mix, amivel segítjük a máj és az izmok glikogénraktárainak visszatöltését, a későbbi farkaséhség kialakulást és a fehérjével az edzésen szétrombolt izmok regenerációját. Ez megint lehet fehérjepor, gyorsan felszívódó szénhidrát, nem kizárólagosan, de egymást kiegészítve gyümöcslé, kóla, tészta, mézeskenyér, etc. Nyilván az edzés nehézségének megfelelően.
Összefoglalva: sportolóként is törekedj a természetes eredetű, mérsékelt mennyiségű táplálkozásra, de egy óránál hosszabb edzéseken nyugodtan használhatsz mesterséges energiaforrásokat, csak figyelj oda a fogápolásra és dugd el a cukros falatokat edzés után.
Hasznosnak érezted, vitatkoznál? Csatlakozz a csoporthoz!
Sport vs. természetes táplálkozás Tovább
Kerekedj felül!

Kerekedj felül!

Az élet gyakran elsodor minket, eláraszt mindenfélével, amire nem vagyunk felkészülve. A jó hír, hogy semmi sem tart örökké. Sem a jó, sem a rossz. Ha kicsit spirituálisabban közelítem meg, akkor azt is mondhatnám, hogy ami elsőre rossznak tűnik, akadályoz, sziklafalként tornyosul előttünk, lehet, hogy valójában a sors segítő keze. Lehet, hogy egy betegség arra figyelmeztet, hogy túlhajtod magad - sokszor ez így is van. Lehet, hogy kirúgnak, elhagynak, csalódsz, de új kapuk nyílnak előtted.
img_20240921_105403.jpg
Ez a sportban, életmódváltásban sem különbözik. Egy kisebb sérülés lehetővé teszi, hogy más, egyébként elhanyagolt területen fejlődjünk. Gyakran legbelül szinte örülünk is az ilyen baleseteknek, terheknek, és ilyenkor érdemes magunkra, a megérzéseinkre figyelni. Lehet, hogy az irány, amerre buldózerként törünk előre, zsákutca. Persze az is lehet, hogy a sors csak a kitartásunkat teszteli. Figyelj magadra, legbelül tudni fogod.
img_20240921_111903.jpg
A versenyszezon után gyakran én is megkérdőjelezem, van-e értelme a sportolásnak, versenyzésnek, és ilyenkor szoktam kapkodva eladni a versenyeszközeim és fordulni a valódi szabadidős sport felé. Ez általában egy rövid ideig kielégít, de néhány hét után hiányzik az erőfeszítés, a határok feszegetése, a fejlődés öröme és a versenyek izgalma. Az elmúlt napokban szerettem volna elkezdeni az alapozást, de jött az esős hétvége, utána az árvíz, a kajakot már por lepi, a kedvenc útjaim lezárva. Ugyanakkor az árvíz egy olyan csodát is elhozott, amire 11 éve nem volt lehetőség - és akkor még nem volt a SUP sport itthon - az elhagyott ártéri réten csavargást. Ezen a parton - Váccal szemben, de távol a civilizációtól - több nyarat is eltöltöttünk, és mindig izgatott milyen lehet, amikor elönti a rétet a Duna. Hát ilyen. Lehet, hogy a kajakedzés elmaradt, de szereztem egy évekre szóló élményt.
img_20240921_105411.jpg
Ha akadályba ütközöl, ez jusson eszedbe: mi lehet a sorsnak a szándéka ezzel, milyen nagyszerű vagy fontos dolog vár rám?
Kerekedj felül! Tovább
Az életmódváltás titka a gondolat

Az életmódváltás titka a gondolat

Az életmódváltás szóhoz sokan a kemény edzéseket, koplalásokat, megvonásokat társítják, ami teljesen félrevezető.
Az életmódváltás valóban a test átalakulásával jár (hat), de a lényege a mentális fejlődés és növekedés.
A legszuperebb edzésterv és diéta is visszaeséshez fog vezetni hosszabb távon, ha a mentális alapok nincsenek rendben, és a változást nem ott kezdjük, vagy végezzük.
Az akaraterő egy rövid, fáradékony eszköz. A nap 23,5 órájában lehetünk sikeresek, de fél óra alatt három napnyi kalóriát is el lehet pusztítani. Az akarat erő edzhető, valós agyterülethez köthető fogalom, melyet "erősíthetünk", de a hosszú távú változáshoz több is kell.
A perspektívánk lassú, lépésről-lépésre történő módosításával érhetjük el, hogy az agyunk, a gondolkodásunk legyen az életmódváltás motorja, és a testünk a kivitelezése. Mert végülis, az egész életünk, gondolataink, problémáink és ezek megélése visszavezethető néhány alapvető biokémiai folyamatra, hormon és más közvetítő anyagok egymást kiegyensúlyozó áramlására. Így nekünk nincs más dolgunk, mint akaratlagosan ezeket a folyamatokat felismerni, és befolyásolni. Ennek eszköze lehet közvetlen, mint a légzéstechnika, alvás, hideg fürdő, vagy áttételes, mint a pszicoterápia, táplálkozás, vagy edzés.
woman-4644496_1920.jpg
Sportolóként az elmúlt 10 évben az öregedés ellenére úgy sikerült megőrizni a teljesítményemet, hogy az edzésmunka részéve tettem a mentális munkát is. Összeségében, az izmok csak egyszerű összehúzódást végeznek, és a teljesítményt sokkal inkább meghatározza a szabályozás, azaz az idegrendszerünk. Ennek előtérbe helyezésével, tudatosításával akár sokkal kevesebb fizikai munkával is elérhetjük a célunkat.
Sportolóimnál és ügyfeleimnél ezért a hangsúlyt nem kizárólag az edzésre helyezem, hanem egy nagyobb kirakós részeként a test és lélek egyensúlyát megtartva haladunk a cél felé, legyen az sportcél vagy életmódváltás, fogyás, rehabilitáció, fájdalomcsökkentés.
Segíthetek?
Az életmódváltás titka a gondolat Tovább
Felkészülés az élet árvizeire

Felkészülés az élet árvizeire

Habár fölűl a gálya,
S alúl a víznek árja,
Azért a víz az úr!
Az árvíz uralja a címlapokat, és a Dunakanyarban a mindennapi életet is. Az árvíz veszélyezteti az összes ártérre épült ingatlant, több közülök a figyelmeztetések ellenére a 2013-as utolsó nagy víz óta épült - talán abban a reményben, hogy az volt az utolsó? Nem tudom.
Az árvíz az életünkben egy olyan jelenség, amit megakadályozni nem tudunk, kialakulását befolyásolni - főleg egyéni szinten - nem tudjuk, amit tehetünk, az a megelőzés - az ártérre nem építkezünk - vagy a károk enyhítése.
Az élet árvizek sokasága. Olyan folyamatokat élünk át, és hatnak ránk erősen, közvetlenül vagy áttételesen, amit nem tudnk megakadályozni, befolyásolni, megszűntetni, eltűntetni.
Ha a saját kis területemet nézem, akkor az egészségünk is ilyen törékeny kis épület az áradásban. Váratlan betegségek, genetikai adottságok, környezeti és családi ártalmak jöhetnek alattomosan lassan és váratlan gyorsasággal is. Sokszor semmilyen eszközünk nincs a lefolyásra, de bizonyos dolgokat tehetünk, hogy megelőzzük a sokkot vagy legalábbis csökkentsük a hatását.
A legevidensebb, hogy nem ártunk magunknak, nem készítjük elő a terepet a bajnak. Dohányzás, alkohol, éjszakázás, feldolgozott élelmiszerek, zaj és légszennyezés kerülése a legalapvetőbb feladatok. A második szinten jönnek, amit tehetünk magunkért: mozgás, táplálkozás, lelki egyensúly, kapcsolatok, alvás, regeneráció megfelelő aránya.
És ha mindent megtettünk, akkor nyugodt szívvel hajthatjuk álomra a fejünket, a gályát kormányozzuk és ugyan a víz az úr, de mi megtettünk mindent, hogy épségben elérjük a kikötőt - már ha van kikötő, amerre tartunk, különben ugyanúgy az ár az úr.
______
Életmódváltás, edzés, felkészülés velem itt
Felkészülés az élet árvizeire Tovább
Sportolás kánikulában

Sportolás kánikulában

A nyári hőség egyre inkább a norma és nem a kivétel, érdemes megtanulni együttélni vele. A sportban és az egészséges életmódban kiemelten fontos a konzisztencia, hogy a lehető legrendszeresebben mozogjunk, végezzük el az edzést, ne maradjanak ki hetek olyan okok miatt, amik alapvetően kezelhetőek.
A meleggel gyakran riogat a média, és valóban odafigyelést érdemel, bizonyos betegségek - szív és keringési problémák esetén különösen - be kell iktatni egy kis szünetet vagy átvinni az edzést zárt, hűtött térbe. Egészséges felnőtteknél ugyanakkor nem akkora nagy a baj. Az ember egyik különlegessége az állatvilághoz képest a csodálatos hűtési képessége. Nem csak lihegéssel, hanem teljes testfelületen tudunk párologtatni, aminek evolúciós okai lehetnek: képesek vagyunk túlmelegedésig hajtani a zsákmányt, ezzel kompenzálva a hegyes fogak és maximális sebesség hiányát.
running-78192_1280.jpg
Röviden összefoglalva, mire érdemes figyelni:
  1. napszak: este melegebb van és fáradtabbak is vagyunk, így ideálisan 10-11 óra előtt érdemes edzeni, esetleg kisebb intenzitású edzést lehet estefelé is végezni. A hőmérséklet mellett azt is érdemes figyelembe venni, hogy este nehezebb megoldani a folyadékpótlást és az erős edzés zavarhatja az alvást.
  2. adaptáció: a meleget meg kell szokni, ez 2-3 hétig is eltarthat, fokozatosan növelve a távot, intenzitást és hőmérsékletet.
  3. öltözködés: árnyékos területen minél lengébben, napon sportolva azonban hosszú, UV-szűrős ruházat, legalább felül nagyságrendekkel csökkenti a sugárzás/leégés veszélyét és a legtöbb anyag jobban is hűt, mint a testünkről párolgás nélkül lecsöpögő izzadtság.
  4. intenzitás: a hűtési problémák miatt a tartós intenzív terhelés nem javasolt, ugyanakkor megfelelő pihenővel, rövidebb sprint szakaszokkal nyugodtan lehet stimulálni a szervezetet, keringést.
  5. folyadékpótlás: én rögtön ezzel kezdem a napot, fél-egy liter folyadékot biztosan elfogyasztok az első órában, ha az edzés meghaladja az egy órát, akkor menetközben is frissítek (izóval, mert a víz csak átmeneti szükségmegoldás). Edzés előtt és után mérlegelve megsaccolható a teljes folyadékveszteségünk is, ez óránként az egy litert is meghaladhatja. A visszapótlás aranyszabálya, hogy ennek másfélszeresét kell elfogyasztani minimum, és a cukros vizek ebbe nem számítanak bele. Óránként 1-1,5 litert lehet pótolni, a többi túlhígíthatja a vért és keringési problémát okozhat, és érdemes egészen a lefekvést megelőző két óráig beosztani a szükséges mennyiséget. Túlzásba is lehet esni: hirtelen nagyon nagy mennyiségű víz is problémát okozhat és az is ha a folyadék mellett nem pótoljuk a sókat (ezt lehet táplálkozással is)
  6. táplálkozás: a szokásos szabályok: reggel jó a fehérja, és edzés előtt 2-3 órával akár nagyobb mennyiségű szénhidrát, ha kevesebb idő van, akkor egy kevés, akár folyékony formában, ami nem szénsavas (bocs kóla, majd edzés után). Edzés közben ideálisan izó és sótabletta vízzel, ha egy óránál jelentősen hosszabb az edzés. Edzés után a gyorsabb regenerációt segíti a szénhidrát (nem feltétlenül cukros, bár beleférhet kisebb mennyiségben), valamennyi fehérje, BCAA, bár ennek bevitele, ha nem hipertrófia a cél (azaz izomnövelés) a nap bármely szakaszában elfogadható. A jó hír: edzés előtti fél órában, edzés közben és edzés után közvetlenül lehet cukrosakat is enni, inni. Az élversenyzők óránként 120 gramm!! cukrot fogyasztanak, ennek azért a töredéke is elég nekünk.
  7. hűtés: nyáron a szájon át légzésnek is van szerepe a hűtésben, a ruházatnak, amely nem engedi lecsöpögni az izzadtságot, ezzel hozzájárul a párolgáshoz, edzés után zuhany vagy mártózás.
  8. zárt tér: fedett uszoda, edzőterem, alternatív mozgások is sokkal jobbak, mint a nem edzés, bármilyen sportról is legyen szó.
Nekem napi 2 edzésem van jelenleg, reggelre időzítem a futást és kerékpározást, délutánra a vizes sportokat, úszást fedett medencébe és délután 5 után nálunk árnyékos a Dunapart, még 35 fokban is kellemes a kajakozás. Az országúti tekerés helyett az erdőt veszem célba, az északi oldalon, árnyékban még napközben is tűrhető az idő. 
Szóval a hőség nem kifogás, de nem ilyenkor kell a maximumot kihozni magunkból. Kivéve persze ha verseny van, augusztus 10-én a hosszútávú VB-n Nagyatádon nem kizárt, hogy a 90km bringa és a kora délutáni záró félmaraton 30 fok felett lesz, napon, kiszáradva, fáradtan - de erre is fel lehet készülni, fokozatossággal.
Foto: Pixabay, Pexels
Sportolás kánikulában Tovább
Motiváció vagy akaraterő?

Motiváció vagy akaraterő?

Az életmódváltozás során a motiváció és az akaraterő két kulcsfontosságú eleme a sikernek. A motiváció az a belső hajtóerő, ami arra ösztönöz, hogy változtass az életmódodon, például egészségesebben étkezz, többet mozogj vagy leszokj a dohányzásról. Ez adja meg az első lökést a változáshoz, és segít fenntartani a kitartást, amikor nehézségekbe ütközöl.

Az akaraterő viszont egy olyan mentális erőforrás, amely segít a kísértésekkel és nehézségekkel szembenézni. Szükséges ahhoz, hogy fenntartsd az elhatározásodat, különösen olyan helyzetekben, ahol az önző, rövid távú vágyaid szembe kerülnek a hosszú távú céljaiddal.

Az akaraterő és a motiváció közötti különbségek megértése kulcsfontosságú az életmódváltozás és más célok elérésében.

Akaraterő: Az akaraterő egy belső erőforrás, amely lehetővé teszi, hogy ellenállj a kísértéseknek és kitarts a céljaid felé vezető úton, még akkor is, ha az nehéz vagy kellemetlen. Ez a képesség segít a nehéz döntések meghozatalában, főleg rövid távú kívánságok és hosszú távú célok közötti választás során. Az akaraterő azonban egy korlátozott erőforrás, ami "kimerülhet", különösen stresszes időszakokban vagy ha túl sokat támaszkodsz rá.

Motiváció: A motiváció egy belső vagy külső ösztönző, ami arra indít, hogy cselekedj. Ez lehet egy vágy, egy cél, vagy akár egy külső jutalom. A motiváció nagyobb rugalmasságot biztosít, mert segít abban, hogy örömöt találj a folyamatban, ami csökkentheti az akaraterő igényét. Azonban a motiváció változó természetű; néha erős, néha gyenge, és függ a helyzettől, az érzelmektől, valamint a környezettől.

Akaraterőre és motivációra támaszkodás csapdái:

Motiváció támaszkodása: A motivációra való túlzott támaszkodás problémát jelenthet, mert nem mindig állandó vagy megbízható. Motivációd napról napra, sőt óráról órára is változhat. Ha csak akkor cselekszel, amikor motivált vagy, előfordulhat, hogy nem maradsz kitartó a céljaid elérése érdekében.

Akaraterő támaszkodása: Az akaraterőre való túlzott hagyatkozás problémás lehet, mert ez az erőforrás kimerülhet. Ha csak az akaraterődre támaszkodsz, és nem alakítasz ki támogató szokásokat vagy stratégiákat, akkor amikor az akaraterőd kimerül, nagyobb a kockázata a visszaesésnek vagy a célok feladásának.

Az egyensúly a kulcs.

A legjobb stratégia az, ha ötvözöd a kettőt: használd a motivációt, hogy inspiráld és vezéreld magad, de építsd be az akaraterőt és a megfelelő szokásokat, hogy fenntartsd az elköteleződést, különösen akkor, amikor a motiváció alábbhagy.

Az életmódváltozás során a motiváció és az akaraterő két kulcsfontosságú eleme a sikernek. A motiváció az a belső hajtóerő, ami arra ösztönöz, hogy változtass az életmódodon, például egészségesebben étkezz, többet mozogj vagy leszokj a dohányzásról. Ez adja meg az első lökést a változáshoz, és segít fenntartani a kitartást, amikor nehézségekbe ütközöl.

Az akaraterő viszont egy olyan mentális erőforrás, amely segít a kísértésekkel és nehézségekkel szembenézni. Szükséges ahhoz, hogy fenntartsd az elhatározásodat, különösen olyan helyzetekben, ahol az önző, rövid távú vágyaid szembe kerülnek a hosszú távú céljaiddal.

Viszont az akaraterő önmagában gyakran nem elegendő az életmód tartós megváltoztatásához. Más stratégiák, amiket bevonhatsz:

  1. Célok kitűzése: Realisztikus és mérhető célok meghatározása segíthet a fókuszban és a motiváció fenntartásában.
  2. Szokások kialakítása: A kis, de rendszeres változtatások hozzászoktatnak egy új életmódhoz anélkül, hogy folyamatosan nagy erőfeszítést igényelnének.
  3. Támogató közösség: Barátok, családtagok vagy csoportok, akik hasonló céljaik vannak, segíthetnek a motiváció fenntartásában.
  4. Stresszkezelés: A stressz csökkentése segíthet megelőzni a visszaesést és jobban kezelni az akaraterő kimerülését.
  5. Önreflexió: Tudatosítani, mi motiválja a változást, és felismerni az akadályokat, segíthet hatékonyabban kezelni őket.

Ezek a módszerek különböző kombinációban alkalmazva segíthetnek abban, hogy az életmódváltás hosszú távon is fenntartható legyen.

Összefoglalás

Az életmódváltás sok mindenben hasonlít a sporthoz: időnként nagyon könnyű motiváltnak lenni, cikkeket olvasni, videókat nézni, vizualizálni az egészséges, boldog jövőt, és elégedettem hátradőlni, ha megtettük a gondolati elhatározást, első lépést vagy megosztottuk valakivel a terveinket. Ilyenkor a dopamin rendszerünk áldozatai vagyunk, a tervezés, lelkesedés, motiváltság önmagbában nem tesz minket sikeres életmódváltóvá.
 
Ellenkezőleg, sokszor ez lehet a gátja a valódi változásnak. Ahogy az üzleti sikert sem garantálja egy jó ötlet, és 10 éves viszonylatban a vállalkozások döntő többsége megszűnik, az életmódváltás sem lehetséges pusztán a lelkesedésre bízni. A motiváció jön, megy. A kényelem hívó szava mindig ott lesz, a kisördög a válladon.
 
Mielőtt oda lyukadnék ki, hogy nem kell motiváció, leszögezem, hogy a távlati célok kitűzéséhez kell. A hajtóerő azonban a mindennapi lépések kötelezősége lesz. Azaz, ha fegyelmezetten betartjuk a kitalált-megbeszélt-kapott lépéseket, akkor is, ha nem jó, kellemetlen, semmi kedvünk hozzá. Na ez nem könnyű, még nekem sem. Sokszor elbuktam, sokszor nem is tanultam belőle, de a sok kudarc egy idő után azért csak ellökdös a megfelelő irányba.
 
Nem baj, ha elsőre nem sikerül. Nem baj, ha kimarad az edzés, befaltad a tortát, éjfélig pörgetted a tiktokot. A baj az, ha a kudarc elveszi a motivációd és abbahagyod, amit elkezdtél. Sajnos nincs rövidítés, tabletta, napi 2x10perces megoldás, egy alkalmas akadályoldás, ami egészségessé és elégedetté tesz.
 
Ne veszítsd el a motivációd, szükséged lesz rá. Csak ne bízd rá, hogy az úton tartson. Ez legyen az akaraterőd, ha kevésnek érzed még, legyen valaki, aki támogat és számon kér, egy csoport, egy szakember, mentor, edző, bármi, amire szükséged van. *
 
Egy dolgot ne keress, hogy neked könnyű lesz. Nem lesz. De jó, na az még lehet.
 
Képek: Pixabay, Pexels, halaszarnold.hu
 
*Teljeskörű életmódváltás támogatást, személyre szabott, 1:1 mentorálást kínálok  ügyfeleimnek. Ha csak motiváció hiányzik, lapozd fel korábbi bejegyzéseim vagy csatlakozz a facebook csoportomhoz!
Motiváció vagy akaraterő? Tovább
Az autofágia mítosz

Az autofágia mítosz

Az autófágia nagyjából azt jelenti, hogy saját magunk megevése. A jelenség az utóbbi időben nagy visszhangot kapott, különböző táplálkozási tanácsadók, fitness influenszerek egyfajta titkos csodamechanizmusként hivatkoznak a jelenségre, ami a hosszú élet, rákmegelőzés, nagyobb teljesítmény titka, és az ehhez vezető kizárólagos út az időben korlátozott táplálkozás vagy időszakos böjt.

Megesszük magunkat??

Miről is van szó? Az autofágia a test természetes, szabályozott és nagyjából folyamatosan jelenlevő mechanizmusa: a sérült, elhasználódott, fölösleges fehérjék, sejt összetevők  lebontása és újrahasznosítása. Szó szerint önfogyasztást jelent. Ez a folyamat intenzívebb, amikor táplálékhiány van, hiszen a használaton kívüli molekulák tökéletes tápanyagként szolgálnak.
autofagia.jpg
 
A fitness irodalomban egyfajta méregtelentésként tekintenek a folyamatra, ami nagyjából fedi is a valóságot, és az a feltételezés terjedt el, hogy ez a folyamat 12-16-24-36 óra után indul be, és valamiféle varászlatként megfiataltja a szervezetet. Az autofágia valóban egy természetes módszer arra, hogy a sejt megtisztítsa és újrahasznosítsa önmaga részeit. Ahogy írtam, az autofágia során a sejtek lebontják a fehérjéket, a sérült sejtorganellákat és más nem funkcionális összetevőket. Ez a folyamat kritikus fontosságú a sejtek egészsége, megújulása és túlélése szempontjából. Kulcsszerepet játszik a tápanyaghiányra adott válaszreakcióban, és segíthet megvédeni az olyan betegségektől, mint a rák, a neurodegeneratív rendellenességek és a fertőzések.

A kulcs: a kalóriadeficit (már megint...)

Minden minden hitnek, ennek is van valóságalapja, ugyanakkor az összefüggés és a hatékonyság fontos eleme a kalória-deficit. Az autofágia nem kizárólag hosszabb étkezés után következik be, hanem annál intenzívebb, minél nagyobb a kalória-deficit. Ez feltehetően a szervezet külső tápanyagok hiányára adott adaptív válaszának része. A befelé fordulással és a sejtkomponensek újrahasznosításával a sejt a hiányos időszakokban is fenn tudja tartani az energiaszintet és a létfontosságú funkciókat.
 
Ha aktuális értéket nézünk, a folyamat valóban intenzívebb egy hosszabb éhezés után, de ha a hosszabb távú - akár egy hetes, akár több éves - hatást nézzük, nem az éhezés hossza a legfontosabb a folyamat hatékonyságában és intezitásában. Hanem a hosszabb távon bevitt és elégetett kalóriák mennyisége. Azaz ha valaki heti 4 nap alatt eszi meg azt a mennyiséget, és három napot éhezik, vagy valaki heti hét nap alatt visz be ugyanannyi kalóriát de egyenletesen elosztva, az autófágia teljes mennyisége vagy teljestménye nagyjából ugyanaz lesz, amennyiben a heti átlag kalória minuszos mindkettőjüknél. Az igaz, hogy aktuálisan mérve, a z éhezés ideje alatt a legintenzívebb a folyamat, ugyanakkor a bőséges táplálkozási ablak idején szinte teljesen leáll, szemben azzal, ha valaki folyamatosan, de keveset eszik, az autofágia is egyenletesebb lesz.
 
Az autofágia megmagyarázza, hogy miként vagyunk képesek funkcionálni ideig-óráig hiányos tápanyaghiányos környezetben. Ugyanakkor ezek a tartalékok sem végtelenek, így bizonyos diéták mellett különösen fontos az esszenciális aminósavak bevitele, ezek azok az építőelemek, amikből a fehérjéink épülnek. És mi a fehérje? Nem csak az izom, hanem szinte minden funkcionális egység a szervezetünkben, ahol egy egészen lényegtelennek tűnő alkotórész hiánya vagy diszfunkcionalitása összeomlást eredményezhet. A szervezetünk ezt az állapotot igyekszik megelőzni a folyamatos újrafeldolgozással, egyrészt valóban eltávolítja azt, ami már nem jó, és épít belőle újat. Ugyanakkor tápanyagbőséggel ezt a mechanizmust valamennyire befolyásolni tudjuk és nem feltétlenül a jó irányba.

Összefoglalás:

Az autofágia a testünk megújulásának folyamata: a sejtek fölösleges, elhasznált elemeinek az újrafeldolgozása. Ezt a folyamatot a tápanyagok ideiglenes vagy tartós hiánya élénkíti, és nagy szerepet játszik a homeosztázis megőrzésében. Csodaszerek nincsenek, a folyamatot ha kismértékben is, de viselkedésünkkel tudjuk befolyásolni: számít, hogy mit eszünk, talán az is, hogy mikor, de legtöbbet mégis az számít, hogy miből mennyit - és az legyen pont elegendő, de inkább kicsit kevés...
 
Ha tetszett a cikk, nézd meg a facebook csoportomat is, és csatlakozz!
Képek: Dall-E, halaszarnold.hu
Az autofágia mítosz Tovább
süti beállítások módosítása