Talán távolinak tűnik még főleg ha a harmincas éveid elején tartasz, vagy még ott sem. Negyven körül már láthatónak tűnik, de még lefoglal a karrier, a család, a hitelek. Pedig ha valamikor, akkor most tudod meghatározni az egészségben eltöltött éveid számát, és nem akkor, amikor majd nyugdíjba mész.
A penzcentrum.hu-n volt egy elemzés a nyugdíjas valóságról, az elmagányodás és elszegényedés mellett, ami közel egy millió nyugdíjast érint, az egészségről is szó esett: "Az utolsó friss, 2022-es adataink szerint Magyarországon az átlag 62,6 év, amelyet egy újszülött várhatóan egészségben tölthet majd el. Így sok magyarnak még a nyugdíjazását megelőzően már együtt kell élnie valamilyen krónikus betegséggel, egészségkárosodással, ez pedig megnehezítheti az idős korukat. A születéskor várhatóan egészségben eltöltött évek száma 2022-re minimálisan emelkedett, de továbbra sem érte el a nyugdíjkorhatárt egyik nem esetében sem: nők esetében 63,9 év, férfiak esetében 61,3 év volt. Férfiak esetében még csökkenést is láthatunk 2021-hez képest".
Nem azért, hogy stresszeljelek, de életed nagy részét kötelezően iskolában, majd munkahelyen töltöd, hogy megfelelj a társadalmi elvárásoknak, megélhess, szépen gyarapodhass, majd állami nyugdíjba vonulhass és megtehesd azokat a dolgokat, amiket egész életedben halogattál, legyen az utazás, barátságok ápolása, családra koncentrálás. És ezzel szemben mi a realitás? A többség már nyugdíjas kora előtt beteg lesz, az addig megszokott életszínvonala valószínűleg jelentősen esni fog, férfiként alig pár nyugdíjas év vár rá, nőként pedig magányos évtizedek. Nem az a jövőkép, amiért érdemes harcolni, nemigaz?
Két érdekes tény: az öregedés egy születéskor kezdődő, változó sebességű folyamat. Az öregedés másik, kevéssé ismert tulajdonsága, hogy a leggyorsabb azokban a stresszes, kialvatlan, túlhajszolt, mozgásszegény, alkohollal, rossz étkezéssel terhelt időszakokban, amik a késő tinédzser és korai felnőtt évekre jellemzőek. Azaz az öregedésünk egyik legdurvább szakaszát magunknak okoztuk akár már évtizedekkel ezelőtt. Amikor erről először olvastam, teljesen magamra ismertem. A huszas éveimben alig sportoltam, két végén égett a gyertya, éjszakázásokkal, chips-cola menüvel, összevissza alvással.
A másik érdekes tény, a pénzügyekben a kamatos kamat fogalma. A huszas években félretett pénzek - megfelelően befeketve - nyugdíjas korra milliomossá tehetnek, és nem csak az infláció miatt. Az anyagi szabadságot - sok esetben a túlélést - az is meghatározhatja, hogy mikor esik le neked, hogy a jövő kiszámíthatatlan, és érdemes tartalékot képezni. Nekem ez is elég későn következett be, mert a jövedelmem néha akkora ugrásokkal nőtt, hogy fel sem merült, hogy ez másképp lehet. Az első figyelmeztetés 2008. volt... Ekkor teljesen lenulláztam szinte magam, és megismerkedtem későbbi főnökömmel, Steve-vel, aki kanadai magyarként teljesen más pénzügyi kultúrát képviselt, mint amit addig ismertem. Sok vitánk volt különböző dolgokról, de azt, hogy 45 éves korra elértem az anyagi függetlenség első lépcsőjét, részben neki köszönhetem. Igazából nagyrészben, ő indított el ezen az úton.
A harmadik terület, ami leginkább meghatározza a nyugdíjasok életét, és egyébként a hosszú élet egyik fontos összetevője, az a társas kapcsolatok minősége. Nem baj, ha nincsen 4353 ismerősöd a facebookon, de van 3 ember, akire számíthatsz bármiben és éjszaka is felhívhatod őket, ha baj van. A minőségi kapcsolatokba, emberekbe, akik támogatnak téged az álmaidban, és reálisan visszajeleznek, ha eltévedsz, érdemes energiát fektetni. Megfelelni azoknak, akiket nem is igazán szeretsz, lehúznak, visszafognak - nem érdemes. Mit gondolnak a volt középiskolás haverjaid rólad? Nem mindegy? Igazából azt a nagyon kevés közeli barátodat, családtagodat leszámítva, senkit nem érdekel az életed, maximum annyiban, hogy irigységet vagy kárörvendést váltson ki belőlük. Hah, jobban megy nekem, mint neki, vagy szerencsétlen, még egy Rolex órája sincs...
A megoldás talán már unalmasan fog hangzani: az, hogy mi lesz nyugdíjas korban, nem tudjuk előre. Elüthet egy autó sportolás közben is, és elviheti az összekuporgatott vagyonod egy rossz befektetés, másrészt lehet nyerni a lottón, ideértve a genetikait is, és gond nékül elszörfözni az élet tengerén 100 évet, majd ágyban halni meg egy 60 évvel fiatalabb partner karjaiban. Az átlagos embernek azonban egészen egyértelmű eszköztára van, hogy a nyugdíjas kora lehetőleg ne csak a leépülésről szóljon:
1. Rendszeres alvás. Azonos időben feküdni és kelni, napi 6,5-8,5 órát aludni, lehetőleg megszakítás nélkül. Ez van akinek megy, van akinek - nekem is - nehéz feladat, de lehet edzeni rá.
2. Aktív élet. Nem kell versenyzőnek lenni, de heti 2-3 aerob edzés, ami lehet intenzív séta, aerobic vagy kerékpározás és heti 2-3 súlyzós edzés vagy nehezebb fizikai munka, drasztikusan eltolhatja a krónikus betegségek megjelenésének időpontját.
3. Mély barátságok és tartalmas társas élet. Lehet sokáig és egészségesen élni, de magányosan keserűek lehetnek ezek az évek. A stressz szintet kevés dolog szabályozza hatékonyabban, mint a barátságok, kacagás, beszélgetés, segítség nyújtása és elfogadása. Tekintsd át a kapcsolataid, és amik értékesek, minden nap ápold.
4. Anyagi biztonság. A stressz jelentős részének forrása az anyagi bizonytalanság, lemaradás a szomszédoktól, szegénységől való félelem. Igazítsd a jövedelmed az igényeidhez, vagy az igényeid a jövedelmedhez, és próbálj meg minden hónapban félretenni, és a félretett összeget olyan eszközben tartani, ami vagy biztonságos és inflációkövető (állampapír pl.), vagy értéket képvisel és növekedési potenciálja van (ingatlan, részvény). A saját ingatlan legritkább esetben számít befektetésnek, olyan eszközbe fektess, ami dolgozik helyetted. Ráadásul az így szerzett jövedelmed lehet teljesen adómentes is (tbsz-en).
5. Folyamatos fejlődés: A bölcs öreg nem azért bölcs, mert utoljára érettségire tanult, hanem mert egész életében fejlődik, szakmailag, általánosan, spirituálisan, pszichológiailag is. fektess energiát önmagadba, és képezd magad halálodig. Nem kell napi 3 órát tanulni, de minden nap törekedj arra, hogy egy picit jobb, több legyél mint előző nap, akár csak egy gondolattal is.
6. Kövess a facebook csoportban is :)
Az életmódváltozás során a motiváció és az akaraterő két kulcsfontosságú eleme a sikernek. A motiváció az a belső hajtóerő, ami arra ösztönöz, hogy változtass az életmódodon, például egészségesebben étkezz, többet mozogj vagy leszokj a dohányzásról. Ez adja meg az első lökést a változáshoz, és segít fenntartani a kitartást, amikor nehézségekbe ütközöl.
Az akaraterő viszont egy olyan mentális erőforrás, amely segít a kísértésekkel és nehézségekkel szembenézni. Szükséges ahhoz, hogy fenntartsd az elhatározásodat, különösen olyan helyzetekben, ahol az önző, rövid távú vágyaid szembe kerülnek a hosszú távú céljaiddal.
Az akaraterő és a motiváció közötti különbségek megértése kulcsfontosságú az életmódváltozás és más célok elérésében.
Akaraterő: Az akaraterő egy belső erőforrás, amely lehetővé teszi, hogy ellenállj a kísértéseknek és kitarts a céljaid felé vezető úton, még akkor is, ha az nehéz vagy kellemetlen. Ez a képesség segít a nehéz döntések meghozatalában, főleg rövid távú kívánságok és hosszú távú célok közötti választás során. Az akaraterő azonban egy korlátozott erőforrás, ami "kimerülhet", különösen stresszes időszakokban vagy ha túl sokat támaszkodsz rá.
Motiváció: A motiváció egy belső vagy külső ösztönző, ami arra indít, hogy cselekedj. Ez lehet egy vágy, egy cél, vagy akár egy külső jutalom. A motiváció nagyobb rugalmasságot biztosít, mert segít abban, hogy örömöt találj a folyamatban, ami csökkentheti az akaraterő igényét. Azonban a motiváció változó természetű; néha erős, néha gyenge, és függ a helyzettől, az érzelmektől, valamint a környezettől.
Motiváció támaszkodása: A motivációra való túlzott támaszkodás problémát jelenthet, mert nem mindig állandó vagy megbízható. Motivációd napról napra, sőt óráról órára is változhat. Ha csak akkor cselekszel, amikor motivált vagy, előfordulhat, hogy nem maradsz kitartó a céljaid elérése érdekében.
Akaraterő támaszkodása: Az akaraterőre való túlzott hagyatkozás problémás lehet, mert ez az erőforrás kimerülhet. Ha csak az akaraterődre támaszkodsz, és nem alakítasz ki támogató szokásokat vagy stratégiákat, akkor amikor az akaraterőd kimerül, nagyobb a kockázata a visszaesésnek vagy a célok feladásának.
A legjobb stratégia az, ha ötvözöd a kettőt: használd a motivációt, hogy inspiráld és vezéreld magad, de építsd be az akaraterőt és a megfelelő szokásokat, hogy fenntartsd az elköteleződést, különösen akkor, amikor a motiváció alábbhagy.
Az életmódváltozás során a motiváció és az akaraterő két kulcsfontosságú eleme a sikernek. A motiváció az a belső hajtóerő, ami arra ösztönöz, hogy változtass az életmódodon, például egészségesebben étkezz, többet mozogj vagy leszokj a dohányzásról. Ez adja meg az első lökést a változáshoz, és segít fenntartani a kitartást, amikor nehézségekbe ütközöl.
Az akaraterő viszont egy olyan mentális erőforrás, amely segít a kísértésekkel és nehézségekkel szembenézni. Szükséges ahhoz, hogy fenntartsd az elhatározásodat, különösen olyan helyzetekben, ahol az önző, rövid távú vágyaid szembe kerülnek a hosszú távú céljaiddal.
Viszont az akaraterő önmagában gyakran nem elegendő az életmód tartós megváltoztatásához. Más stratégiák, amiket bevonhatsz:
Ezek a módszerek különböző kombinációban alkalmazva segíthetnek abban, hogy az életmódváltás hosszú távon is fenntartható legyen.