A legtöbben azért adják fel, mert a mérleg az elején nem mozdul. Mert a ruhaméret ugyanakkora, mert nem lett rögtön könnyebb a futás vagy laposabb a has. Pedig közben valami fontos történik – csak nem látványos.

Képzeld el, hogy egy jégkockát nézel. –5 °C-on még csak jég. –3-on is. –1 °C-on is pont úgy néz ki, mint korábban. Mégis, belül már egészen más állapotban van: melegszik, energiát vesz fel, készül az átalakulásra. Aztán egyszer csak eléri a 0 °C-ot – és olvadni kezd. Ez a pillanat látványos, de az igazi munka már jóval korábban elindult.

A tested is ilyen. Edzel, változtatsz, odafigyelsz, és azt látod: semmi sem történik. De közben erősödsz, nő az állóképességed, finomodik az anyagcseréd, és megteremted azt az egyensúlyt, amiből idővel valódi változás születik. Nem egy nap, és nem is egy hét alatt. Talán nem is egy hónap alatt.

Ha csak a mérlegre figyelsz, könnyű elbizonytalanodni. Pedig amit csinálsz, az működik – csak még nem olvad a jég. Ilyenkor ne gondolj arra, hogy feladd, hanem hogy tovább melegítsd magad. Légy kíváncsi, mi minden alakulhat még benned, akkor is, ha most nem látod.

Ne csak kilót mérj – mérj centit, figyeld, hogyan esnek rád a ruhák, nézd a fotókat, jegyezd fel, mennyit bírsz az edzésen. Ezek mutatják meg, hogyan gyűlik az a hő, ami egyszer majd megváltoztat. Nem látványosan. Hanem tartósan.